febr. 18 2011

Kutyát akarok - folytatás...

A kutya megvásárlásának vannak olyan formai szabályai, amelyet a vevőnek is alapvető érdeke szem előtt tartani, hogy tényleg azt kapja, amire eredetileg vágyott: Kössön adásvételi szerződést, amelyben szerepelnek az eladó, a vevő és a kutya azonosító adatai és a vételár! Tanácsos leírni egy fajtatiszta kiskutya esetében, hogy tenyésztési célból kívánja megvásárolni. Ez esetben ugyanis számos, akár csak hónapokkal később felbukkanó, értékcsökkentő elváltozás (veleszületett betegség) szavatossági követeléshez támaszthat alapot, de nem esik azonos elbírálás alá, ha az adott kutya házi kedvenc, házőrző vagy egyszerűen társ. Szerintünk nem előnyös egy két hónaposnál fiatalabb kiskutya esetében védőoltáshoz ragaszkodni, mert az oltás még nem védi meg a kölyköt, ugyanakkor szükségtelen megterhelést jelent a tartási hely változtatás jelentette stressz mellett. Sokkal nagyobb jelentőségű a megbízható, többször is megismételt, állatorvos által igazolt parazita mentesítés, külső és belső élősködők ellen egyaránt. Amelyik tenyésztő ezt nem teszi meg, attól nem is nagyon érdemes kutyát vásárolni.

 

Miért fontos az adásvételi szerződés?

Sokszor előfordul, hogy az új kedvencről csak néhány hónap, esetleg 1-2 év után derül ki, hogy bizony valamilyen betegséget vagy rendellenességet, esetleg betegségre vagy rendellenességre való hajlamot hozott magával. Ilyenkor azonban az érzelmi kötelék már nagyon szoros lehet, fel sem merül, hogy megváljunk a barátunktól, ugyanakkor – különös tekintettel egyes törzskönyvezett kutyák árára – mégis jogosnak éreznénk valamiféle kompenzációt.

 

Mit tegyünk?

Tudnunk kell, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályozza ezt a kérdést, de meglehetősen szigorúan. Eszerint ha a szerződés, állat szolgáltatására irányul, a szavatossági jog a teljesítéstől számított 60 nap alatt évül el. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni – így különösen, ha a hiba jellegénél vagy a dolog természeténél fogva nem volt felismerhető –, szavatossági jogait a teljesítéstől számított egy évig érvényesíthető. Ennek a határidőnek az elmulasztása jogvesztéssel jár. 

A probléma természetesen abból adódik, hogy a fentebb említett rendellenességek nem jelentkeznek azonnal. 

Szerencse, hogy a Polgári Törvénykönyv ezen előírásai nem kötelezőek, azaz ezektől a felek kölcsönös akarategyezéssel eltérhetnek. Nekünk mint vevőnek ezt kell elérnünk. Ha a törzskönyvezett állatot veszünk, akkor egy gondosan összeállított adásvételi szerződéssel biztosítani tudjuk magunkat arra az esetre, ha a kis állat csak később felszínre bukkanó betegséget vagy rendellenességet hordoz.
Az adásvételi szerződésben – természetesen a vevő és az eladó neve és lakcíme feltüntetése után – írjuk le azokat az adatokat, amelyek alapján a kutya pontosan beazonosítható (neve, születési ideje, törzskönyvi száma – ellenőrizzük, hogy ez egybevág-e a tetoválási számmal –, a szülők neve és törzskönyvi száma). Amennyiben elképzeléseink között az szerepel, hogy valaha majd szeretnénk utódot a kutyától, feltétlenül írjuk bele a szerződésbe, hogy tenyésztés céljára vesszük. Ha fajtatiszta állatot szeretnénk vásárolni, konzultáljunk állatorvosunkkal arról, hogy az adott fajtát milyen öröklődő betegségek, rendellenességek fenyegetik. Az adásvételi szerződésbe foglaljuk bele, hogy az eladó szavatosságot vállal azért, hogy a kutya mentes ezektől a betegségektől, rendellenességektől.
Nyilvánvaló, hogy a szavatosság formáját érdemes részletezni: kössük ki, hogy csereállatot vagy a vételárból visszatérítést kérhetünk. Az új kiskutyával – javasoljuk – első útja egy állatorvoshoz vezessen, aki megvizsgálja, nincs-e már most észlelhető veleszületett vagy szerzett olyan elváltozás, ami az új kutya miatt érzett kezdeti lelkesedést fájdalmas és költséges nyűggé változtatja. Ha rendben levőnek tűnik, akkor az állatorvos ismét paraziták ellen kezeli (ne vigyen magával fertőzést az új helyre), és általában nem ad azonnal védőoltást. Az oltás legkorábban kb. egy hét múlva kezd el hatni, és az első héten még esetleg lappangó betegségek, valamint a megszokás (hely-, táp- és gazdaváltás, testvérek és anya hiánya) nagy odafigyelést igényel.
Nagyon elterjedtek a minden biológiai alapot, ismeretet nélkülöző állattartói tanácsok, a csontetetés veszélyétől kezdve az ivartalanítással kapcsolatos rémhírekig. Saját érdekében mindenkinek ajánljuk, hogy szakkérdésben főleg szakemberre, a kutya esetében állatorvosra hallgasson.
 
 

Nem fajtatiszta kiskutya

Éppen olyan aranyos lehet egy keverék, mint egy fajtatiszta kiskutya, nagyon sok örömet szerezhetnek egymásnak. A vásárláskor vagy ajándékozáskor hasonló eljárást javasolunk, de nyilván való, hogy számos kérdést a szülőkutya (gyakran csak az anya ismert) gazdája nem tud majd megválaszolni. Általában a kölyök fő fizikálisan észlelhető tulajdonságai (méret, szőrzet, temperamentum, stb.) a két szülő közé esnek, de lehetséges mindkettőtől eltérő testalakulás is. A szuka egyidejűleg akár több apaállattól is vemhes lehet, így a kezdetben szinte egyforma kölykök nagyon különbözőkké válhatnak. 

A tenyésztés egy keverék kutya esetében szóba sem jön, az ember szexuális életéhez a kutyáét hasonlítani pedig biológiai tévedés, ezért érdemes és javasolt is a kutyát majd ivartalanítani. A témakörrel kapcsolatos számos tévhitet egy állatorvossal történő beszélgetésen érdemes eloszlatni.
 
 

Menhelyi kutya

Már az óvodások is tudják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Sajnos gyakran sokkal jobb barát ő, mint amilyen barátja neki az ember, így jelentős számú gazdátlanná vált kutya kerül állatmenhelyekre. Akinek egy hűséges társra, megbízható barátra van szüksége, biztosan talál közülük neki éppen megfelelőt. A már kifejlett kutya az új gazdáját éppoly odaadóan tudja és fogja szeretni, mintha kölyökként ismerte volna meg, sőt, ez a szegény pára már megízlelte az élet nagyon keserű és veszélyes oldalát is, így számára az új gazda jelentette biztonság rendkívüli értéket fog jelenteni. A gazda tehát egyrészt egy végtelenül hálás és hű társra lel, másrészt mentesül a kölyök felnevelésének időnként kissé idegőrlő (széttépett, szétrágott, kiásott, összekent, stb.), vagy nem is olcsó (oltások, sérülések kezelése, a kölyöktápok drágábbak, stb.) velejáróitól. Egy állatorvossal beszélgetve az érdeklődő esetleges előítéletei eloszlathatók, és világossá tehető, hogy a menhelyi kutya nem egy használt autó, aminek feltétlenül van olyan hibája, ami az újban nincs.

Összefoglalva azt javasoljuk, hogy a kutyavásárlási gondolat megszületése után akár többször is beszéljen állatorvossal, a kiszemelt fajtájú kutyák tenyésztőivel és gazdáival. Legyen kíváncsi az ember az előnyök mellett a hátrányokra is, mert csak előnyös választás nem létezik, később felismert tájékozatlanságának következményeiért pedig butaság lenne a kutyát okolni, hiszen gyakran éppen belőle lesz a probléma áldozata.
 
A cikk még nem ért véget, kérlek lapozz!
 

[readon1 url="http://varoterem.kisallatpraxis.hu/index.php/kutya/90-kutyat-akarok"]Következő oldal...[/readon1]