Családtervezés kutyamódra

Csodálatos dolog látni, ahogy világra jönnek a kiskutyák. Ez a megállapítás csak akkor érvényes, ha korábban már számoltunk a kicsikkel és nem egy véletlen randevú eredményei, amelyről – figyelmetlen módon – utólag értesültünk.

A kapcsolat kezdete

Talán az első állomás, amikor a fenti gondolatsor végigfut agyunkban, az a döntés, hogy szukát, vagy kan kutyát válasszunk társunknak. Bármely nemű kutya tartásának megvannak a maga szépségei és hátulütői, amelyekkel jó, ha a legelején tisztába kerülünk. Sose felejtsük, hogy élete végéig felelősséget kell vállalnunk testi és lelki épségéért, valamint tetteiért. Felfogásunk szerint egy szuka választásánál a vemhesség lehetősége fenyegető árnyékként lebeghet fejünk felett, vagy különleges eseményként számolunk vele. Két út áll tehát előttünk: ha nem tudjuk vállalni, hogy a születendő kiskutyáknak megfelelő életet biztosítunk, akkor megelőzhetjük a vemhességet. Ha biztosak vagyunk abban, hogy a kicsinyeknek találunk minden szempontból megfelelő helyet vagy megtartjuk azokat, akkor eleve nem beszélünk problémáról, csak szervezésről.

Mit tehet a kan kutya gazdája?

A tavasz és az ősz a kritikus időszak. Nagyon figyeljünk arra, hogy kutyánkat zárt helyen tartsuk. Amennyiben kertről van szó, akkor a kerítésen helyenként előforduló lyukakat javítsuk ki, valamint ügyeljünk arra, hogy a kerítés kellően magas legyen a kutya „akadályugrási” képességeihez mérten. Ha kilépünk otthonról, a tüzelési időszakban különösen figyeljünk arra, hogy kutyánkat pórázon vezessük. Értelemszerűen, ha például kutyás ismerőseink kedvence éppen tüzel, akkor kutyák nélkül beszéljük meg a találkozót.A kanokról egyébként tudni kell, hogy egy-másfél éves korukban válnak ivaréretté. Innentől kezdve egészen öregkorukig (11-12 éves korukig) folyamatosan képesek megtermékenyíteni a szukát. Ha a kan kutya agresszív, illetve nagyon hevesen – csavargásokkal tarkítva – éli meg a szukák tüzelési időszakát, akkor szokták javasolni a kasztrálást, amely nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá teheti a kutyát.

Miről ismerjük fel ha tüzel a szukánk és mit kell tudni röviden az ivarzásról?

Kedvenc szuka kutyánk 8-12 hónapos kora körül válik ivaréretté. Ebben az időszakban még semmiképpen nem szabad pároztatni, mert az fejlődésére nézve káros lehet. Később, ha tenyésztésbe fogunk, akkor a tüzelés idején pároztassuk, hiszen a szuka kizárólag ekkor képes megtermékenyülni.Miről ismerjük fel, hogy kutyánk tüzel? Ez rendszerint 6 havonta következik be, s ilyenkor az ivarszervek megnagyobbodnak és véres váladék termelődik. Az állat viselkedése megváltozik: nyugtalan lesz, megy a kanok után, sokat vizel és csökkenhet az étvágya. A tüzelés általában 20-25 napig tart. Az első héten a szuka nem engedi magához a kant, a 7-9. naptól a 11-13. napig viszont örömmel fogadja a kan látogatókat. Ezek a számok természetesen függnek a szuka kondiciójától.

A vemhesség megelőzése az ivartalanítás

Számos eszközt találtak már ki arra, hogy hogyan előzzük meg a nem kívánt vemhességet. Az egyik ilyen módszer az ún. „távoltartó készítmények” használata, amellyel elérhetjük, hogy a kanok ne közeledjenek a tüzelő szukához. Ezek a szerek léteznek tabletták, zselék és spray-k formájában, de általában nem nyújtanak teljes védelmet. Másik lehetőség az ún. egészségügyi nadrág, ami kifejezetten ivarzó szukák számára készül. Ez a váladék felfogását oldja meg, illetve bizonyos védelmet nyújthat, de kissé körülményes a használata. A lovagok távoltartása céljából a tüzelés idején szukánk számára biztosítsunk egy jól bekerített helyet. Mindenképpen próbáljuk a sétáltatást úgy időzíteni és olyan helyen elintézni, ahol nem nagyon futhatunk össze más kutyával.Ha tudjuk, hogy nem áll módunkban kiskutyák egy csapatát megfelelő módon elhelyezni, kötelességünk gondoskodni arról, hogy ne legyen vemhes a szukánk. A biztos módszer az ivartalanítás. Még ha nem is gondoljuk magunkat felelőtlennek, mégsem teszünk szívesen az ivartalanítás érdekében. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a kutya háziasításával olyan körülményeket teremtettünk számára, amelyben nem kell megküzdeni a táplálékért, nincsenek ellenségek, ha megsebesül, azonnal orvoshoz kerül és – ha a gazda nem tesz ellene – nincs akadálya a korlátlan szaporodásnak. A háziasítással eljutottunk oda, hogy a kutya az életminőség, a körülmények és az alapvető szükségletek kielégítése tekintetében szinte teljesen ránk szorul. Meg kell értenenünk, hogy a születés-szabályozás nem kerülhető el, mivel nem tudunk korlátlan számú kutyáról gondoskodni. Arról nem is beszélve, hogy a fajták rossz párosítása akár végzetes következményekkel is járhat.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a párzás?

Egy nem kívánt párzás után néhány nappal még van lehetőségünk arra, hogy hormoninjekcióval megakadályozzuk a vemhességet. Idejében forduljunk tehát állatorvoshoz! Ez a kezelés 8-10 napig tart, de nem általában nem jár mellékhatásokkal, csak a tüzelés húzodhat el egy kicsit. Ha elkéstünk, akkor az egyetlen drasztikus megoldás az abortusz, amely a kutyánk egészsége érdekében nem javasolt. A műtéttel együttjáró stressz és vérveszteség nem hiányzik a kutyánknak.

Ötletek a kiskutyák elhelyezéséhez

Bekövetkezik az, amitől tartottunk. Nem a kiskutyáktól, akiknek a látványától mindenki elérzékenyül, hanem attól, hogy milyen sors vár rájuk.Fajtától, kortól és körülményektől függően 1-20 kiskutya születésével kell számolnunk. A születés utáni 8-10 hétben meg se forduljon a fejünkben, hogy túladunk rajtuk. A kölyköket 10 hetes koruk körül lehet elválasztani anyjuktól. Addig a szoptatás és a szocializáció miatt létfontosságú, hogy nyugodt körülmények között együtt legyenek. Alaposan utána kell néznünk annak, hogy mik a teendők a kiskutyákkal. Mondani sem kell, hogy különleges bánásmódot igényelnek mind az etetést, mind az állatorvosi kezelést illetően. Egy egészséges, barátságos, életvidám kiskutyának könnyebb az elhelyezése is.Ez a 10 hét az az idő, amikor végig kell gondolnunk, hogy hol tudjuk majd elhelyezni a kölyköket. Az első fordulóban érdemes az ismerősöket végigkérdezni. Ügyeljünk arra, hogy korrektul tájékoztassunk mindenkit, akit érdekelnek a kölykök. Az esetek többségében keverék kutyákról van szó, ezért nyíltan mondjuk meg, hogy milyen fajtájú a kutya anyja és apja – amennyiben ismert mindkét felmenő. Ebből nagyvonalakban következtetéseket vonhatnak le a kutya természetére, méretére, küllemére, egészségügyi problémáira és táplálékigényére nézve. Ne érje meglepetés azt a delikvenst, aki befogadta a kiskutyát. Ugyanakkor mi is tájékozódjunk arról, hogy a kutyát hová szándékozzák vinni. Kérdezzünk rá, esetleg személyesen is nézzük meg, hogy milyen körülmények között fog élni. Minden esetben hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy 10-12 éves kapcsolatról van szó! Nehéz döntés, de csak akkor adjuk át a kutyát, ha a leendő gazda tisztában tettének súlyával és a ráháruló felelősséggel. Kezdő kutyásnak adjunk hasznos tanácsokat a tartásra vonatkozóan! Szóljunk a legfontosabbakról: az állat szeretetigényéről, a táplálással kapcsolatos tudnivalókról, a mozgásigény kielégítéséről, az egészségmegőrzésről, az utódokkal kapcsolatos lehetőségekről és problémákról (első kézből) és arról, hogy milyen környezetet kell biztosítanunk a négylábú kedvenceknek.Az Internet terjedésével számos olyan honlap van ma már, ahol feltehetjük a gazdit kereső hirdetésünket, sőt az ismerősök körében e-mail-en is elküldhetjük a felhívásunkat. Ezek azért jó megoldások, mert fényképet is küldhetünk a kutyákról, s a látvány érzelmileg mindenkit megérint. Az érzelmekre való hatás persze kétélű fegyver, hiszen előfordul, hogy valaki sajnálatból vállal egy kutyát, s mivel döntését nem gondolta végig hosszú távon, ezért később nagy lendülettel megszabadul tőle. Számos szaklap kapható, amely a kutyákkal foglalkozik. Ezekben is célszerű hirdetni. Megpróbálkozhatunk az utcai hirdetésekkel is, de mindig ellenőrizzük, hogy a kiskutya megfelelő környezetbe kerüljön. Kérhetjük állatvédő szervezetek és menhelyek közreműködését is az elhelyezésben, bár számukra nagy segítség, ha az új gazdi megtalálásáig otthon tudjuk tartani a kutyát.