A kutyát alapvetően húsevő állatnak tekintjük annak ellenére, hogy háziasítása során táplálkozása sok tekintetben módosult, és ma már inkább a mindenevőkhöz áll közelebb. A háziasítást megelőző időkben falkában élt, amelyben minden egyes egyednek megvolt a csoporton belüli helyzete és szerepe. Annak ellenére, hogy a háziasítás során, az ember közbeavatkozásával újabb és újabb fajták születtek, születnek és fognak születni a kutya fajon belül, kedvencünk, viselkedését tekintve a mai napig egy kis „megszelídített” farkasnak tekintendő.
A kutyának a húsevőkre jellemző tarajos zápfoga van, amely elsősorban a falat megragadására és szétmarcangolására alkalmas, a rágás szerepe elhanyagolható. Nagy méretű és tágulékony gyomrának köszönhetően egyszerre nagy mennyiségű táplálék elfogyasztására képes. A kutya hajlamos a habzsolásra és a felületes rágásra, ami nem neveletlenség vagy rossz szokás, ezért nem is tudjuk erről leszoktatni. Tudnunk kell, hogy a kutya nagyon könnyen, és viszonylag gyakran hány. Ez annak a jele, hogy hirtelen túl nagy mennyiségű táplálékot kebelezett be, vagy valamilyen számára emészthetetlen anyagtól (szőrök, csontdarabok) szeretne megszabadulni. A hányást megkönnyítendő, a kutya gyakran „legel”, azaz ösztönösen felkeresi és elfogyasztja azokat a növényeket, amelyek megkönnyítik a hányást. A takarmányfélék kutyák általi elfogadása szempontjából annak szaga az elsődleges számukra, ezt követi a takarmány hőmérséklete, minősége és végül az íze. A húsevő állatok — és a kutya — számára az állati eredetű, nagy fehérje- és zsírtartalmú táplálékok ízletesek. A közhiedelemmel ellentétben a kutya csak kevésbé érzékeli az édes ízt. Az édességkedvelő kutyák ízlése a nem megfelelő takarmányozásuk miatt vált a gazdájukhoz hasonlóvá. Amelyik eb kölyök- illetve növendék korában nem találkozik csokoládéval, cukorral és süteménnyel, később nem fogja azt elfogadni.
Kutyák étvágytalanságának több oka is lehet. Nem tekintendő kórosnak, ha csak időnként, és csak 1-2 napig tart, ha kan állat esetében a közelben tüzelő szuka található, ellés előtt és után pár napig, nem megfelelő minőségű táp etetésekor illetve nem kutya takarmányozására alkalmas „házi koszt” adása esetén. Ha több kutyát tartunk együtt előfordulhat, hogy a dominánsabb egyszerűen nem engedi enni a nála alárendeltebb társát, ilyenkor szükséges beavatkoznunk és az állatokat el kell különítenünk egymástól az étkezések idejére! Fontos tudnunk, hogy számos betegség tünete lehet az étvágytalanság, ezért ha ez társul levertséggel esetleg lázzal, haladéktalanul keressük fel az állatorvost!
amennyiben a kutyánk nem kórosan sovány, tekintete élénk, mozgékony és a fajtájára jellemző viselkedési formákat mutatja, nem kell aggódnunk. Minden kutya — az emberhez hasonlóan — egy önálló egyéniség. Az elfogyasztott takarmány mennyiségét bízzuk az étvágyára, ne mi akarjuk azt eldönteni!
Egy felnőtt, egészséges, kifejlett ebnek naponta egy alkalommal kell ennie, éppen ezért nem helyes a takarmányt egész napra elérhetővé tenni a számára. Sok kutya ugyanis — az emberhez hasonlóan — szeret „nassolni” és unalomból enni, azonban az emésztőrendszerüket ez hosszú távon nagyon megterheli. Figyelnünk kell a kutya kondícióját: ha a megszokott minőségű és mennyiségű takarmány adása mellett súlya hirtelen megváltozik (hízik vagy fogyni kezd), azonnal vigyük el állatorvoshoz, mert ez jelenthet parazitás fertőzöttséget éppúgy, mint hormonzavart.
A kunyeráló kutya egy családban nagyon kellemetlen tud lenni. Ez egy olyan rossz szokás, nevelési probléma, amelyről nagyon nehezen lehet leszoktatni az állatot. Éppen ezért a családi étkezések idejére a kutyát kiskorától kezdve a helyére kell szoktatni, vagy külön kell zárni!
A kutya számára emészthetetlen anyagok (papír, faágak, faltörmelék, sitt… stb.) felvétele mindenképpen kóros. Ha minden átmenet nélkül, egyik napról a másikra alakul ki, valószínűleg valamilyen emésztőszerv-rendszeri megbetegedés van a szervezetben kialakulóban, ezért elengedhetetlen az állatorvos felkeresése. Amennyiben azonban ez a viselkedés huzamosabb ideje fenn áll, vagy gyakran ismétlődik, a kutya táplálása nem kiegyensúlyozott, azaz valamilyen, számára szükséges tápanyagból nem kap eleget, ezért ösztönösen próbálja meg pótolni azt. Ebben az esetben változtatnunk kell a kutya takarmányán (pl. a házi koszt helyett egy számára megfelelő tápra való áttérés szükséges).
A saját, vagy más kutyák (esetleg állatfajok) ürülékét fogyasztó ebek általában valamilyen emésztési-felszívódási zavarban, vagy tápanyaghiányban szenvednek. A nem megfelelően táplált kutyák között nagyon gyakran fordul elő. Megakadályozása csak akkor lehetséges, ha olyan takarmánnyal tápláljuk, amely számára az összes szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazza (pl. kutyatáp). A szoptató szukák a kölykeik ürülékét mindig elfogyasztják, ez azonban normális dolog, és nem tartozik a „bélsárevés” kategóriájába! A kutyák bélsár evését a fertőzések és a megbetegedések elkerülése érdekében meg kell akadályoznunk!
| < Előző | Következő > |
|---|