Az ember, a macska és a Toxoplazmózis

10 kérdés-felelet  egy fontos zoonózisról  

 1. Mit jelent az, hogy zoonózis?

Zoonózisok azok a betegségek és fertőzések, amelyek természetes úton terjednek át a gerinces állatokról az emberre (és fordítva). Az ember évezredek óta közvetlen kapcsolatban él az állatokkal, amelyek élelemforrásként (hús, tej), őrzőként, munkaerőként vagy egyszerűen csak szórakoztató társaságként szolgálnak. Ez az együttélés az előnyök mellett magába foglalja a fertőzések lehetőségét is, a vírusok, baktériumok, gombák és paraziták átvitele révén állatról-emberre, de olykor megfordítva is.

 2. Mi a Toxoplasmózis?

A toxoplazmózis a legelterjedtebb zoonózisok egyike. Okozója a Toxoplasma gondii nevű egyetlen sejtből álló vér- és testszövet-parazita (1. kép), melynek végleges gazdája a házimacska és általában a macskafélék. Köztigazdái a melegvérű állatok (rágcsálók, madarak, háziállatok) és maga az ember is. Előfordulását eddig több száz melegvérű állatfajtában regisztrálták. A Toxoplasma gondii olyan kicsiny, hogy csak mikroszkópos vizsgálattal, több százszoros nagyítás alatt figyelhető meg. A Toxoplasmák a macska belében élősködnek és szaporodnak. Kialakulnak belőlük a megtermékenyített petesejtek (oociszták), amelyek a macska bélsarával a szabadba kerülnek, innen jutnak a legkülönbözőbb állatok vagy az ember szervezetébe. Az oociszták az új gazdában osztódnak, és létrehozzák a fertőzést. Végül a kifejlődő immunitás megszakítja a folyamatot. Néhány, a szövetekbe került, parazitát hordozó falósejt (2. kép) azonban betokolódva parazitákkal zsúfolt szöveti-cisztákat hozhat létre. A szöveti-cisztákban a paraziták az immunrendszer felügyelete mellett nyugvó állapotban vannak, akár egy egész életen át, fertőzőképességüket azonban mindvégig megőrzik. 

 3. Hogyan jön létre az ember Toxoplasma-fertőzése? 

A macska ürülékével szabadba jutó Toxoplasma oociszták a szennyezett talajról a zöldségekre, gyümölcsökre kerülhetnek, és ezek elfogyasztásával jutnak az emberbe. A fertőzött talaj közvetlenül is bekerülhet az emberbe: kisgyermekeknél nem ritka a „földevés” szokása, de a kertészkedő ember keze is szennyeződhet a fertőzött talajjal. Ritkán (különösen kismacskák esetén) a macskák simogatásakor, becézgetésekor a Toxoplasma oocisztákkal szennyezett szőrrel is történhet fertőzés. A fertőzés másik útja az, hogy az ember fertőzött állat húsát (pl. sertés, marha, baromfi) fogyasztja el. A sütés-főzés ugyan elpusztítja a Toxoplasmát, de a nem alaposan főzött, sütött húsételek vagy a nyers hús fogyasztása (tatárbifsztek!) veszélyes lehet. Legveszélyesebb módja az emberi fertőzésnek: ha egy várandós anyából a méhlepényen keresztül eljut a Toxoplasma a magzatba (3. kép).

 4. Mennyire veszélyes betegség a Toxoplasmózis?

A felnőtt ember ép immunrendszere általában könnyen leküzdi a fertôzést, nemigen alakul ki súlyos betegség. Veszélyes azonban a toxoplazmózis az olyan emberekre, akiknek valami ok miatt károsodott az immunrendszere.
A várandós anyák magzatainak pedig még nagyon fejletlen az immunrendszere, így ha a várandós anya frissen fertőződik Toxoplasmával, a kórokozó áthatolhat a méhlepényen, és megtámadhatja a magzatot. Ilyenkor a magzatban súlyos, némelykor halálos betegség alakulhat ki.

 5. Mik a Toxoplasma tünetei?

Ép immunrendszerű emberben a fertőzés legtöbbször nem okoz tüneteket, de olykor hőemelkedés, általános gyengeség, nyirokcsomó-megnagyobbodás, influenza-szerű tünetek jelentkezhetnek. A fertőzött magzatban és az újszülöttben a szem egyes részeinek gyulladása, vakság, agyhártya- és agyvelőgyulladás, vízfejűség okoz súlyos panaszokat, hacsak már korábban be nem következett a magzati elhalás. Az is előfordul, hogy az újszülött születéskor egészségesnek látszik, és csak kisgyermekkorban vagy évekkel később jelentkeznek a szem- vagy idegrendszeri tünetek.

 6. Lehet-e kezelni a Toxoplasmozist?

Igen, vannak hatékony Toxoplasma-ellenes gyógyszereink. Mindegyiket tabletta formájában kell szedni. A legfontosabb az, hogy a frissen fertőzött várandós anya kezelése minél hamarabb elkezdődjék, és a gyógyszert folyamatosan szedje egészen szülésig. A frissen fertőzött anyáknak az újszülöttjeit is kell kezelni, még akkor is, ha születéskor tünetmentesnek látszanak. Az idejében kiszűrt, folyamatosan kezelt anyák újszülöttjei igen nagy valószínûséggel teljesen tünetmentesek, egészségesek maradnak.

 7. Mennyire elterjedt a Toxoplasma-fertőzés?

A Toxoplasma-fertőzés igen gyakori. Magyarországon körülbelül minden harmadik ember már átesett Toxoplasma-fertőzésen. Magas a fertőzés előfordulása ott, ahol rosszak a higiénés körülmények, ahol az emberek szoros kapcsolatban élnek állatokkal (főleg macskákkal), ahol elterjedt a nyers húsból készült ételek fogyasztása.

 8. Mit kell (érdemes) tudnunk állataink Toxoplasmózisáról?

A legtöbb emlősállat és madár megfertőződhet Toxoplasma gondii-val, de a fertőzésekkel szembeni rezisztencia fajok szerint igen különböző lehet. Fiatal, de különösen újszülött macskában a fertőzés következménye klinikai toxoplazmózis lehet: bél-, máj-, tüdő-, szívizom- és agyvelőgyulladás következtében elhullás is észlelhető. A későbbi életkorban immunitás alakul ki. A kölyökkutyák fogékonyak, a felnőtt kutyák rezisztensek a toxoplazmózissal szemben. A szarvasmarha és a ló igen ellenálló, míg a sertés és a juh fogékony. Vannak háziállataink kezelésére alkalmas gyógyszereink is. Elsősorban a kismacskák kezelése jön szóba.

 9. Hogyan védekezzünk a Toxoplasmózis ellen?

Leglényegesebb a macskák fertőződésének és újrafertőződésének megelőzése, valamint az, hogy a macskák által ürített petesejtek minél kisebb eséllyel kerülhessenek be az emberbe illetve a háziállatokba.
Nincs semmi helye kóborló macskáknak a kertekben, parkokban, sétányokon, játszótereken, homokozókban. A macska ugyanis előszeretettel üríti bélsarát az ilyen helyeken. Az egerek gyakran fertőzöttek Toxoplasma- val. Az egerekre, madarakra vadászó macskák ezért könnyen fertőződnek. Ajánlatos tehát a macskákat gyári táppal etetni. A macskatartók szoktassák állataikat macskaházhoz, és ezt naponta takarítsák. Az ember kerülje a kismacskákkal való közvetlen kontaktust. Kertészkedéskor nagyon ajánlatos a védôkesztyû használata. A kisgyermekeket ne tiltsuk el a játszóterektől, homokozóktól, de ügyeljünk a gyakori kézmosásra. A földről szedett gyümölcsöt (pl. epret!), vagy nyers zöldségféléket (pl. salátát!) fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg, mert szennyezett lehet Toxoplasmával. Kerüljük a nyers, vagy gyengén sütöttfőzött húsételeket (pl. tatárbifsztek, véres sültek).

10. Mik a várandós anya teendői?

A várandós anyáknak nincs szükségük különleges rendszabályokra, de a kézmosással, gyümölcsmosással, védőkesztyű viselésével, macskákkal való érintkezéssel kapcsolatos, korábban már említett szabályokat rendkívüli gondossággal tartsák be. Célszerű meggyőződniük laboratóriumi vizsgálattal arról, hogy terhességük előtt Toxoplasmával fertőződtek-e már. A korábban lezajlott fertőzések során kialakult immunválasz védettséget nyújt a betegség ellen. Ha valaki azonban még nem fertőződött korábban Toxoplasmával (tehát még nincs Toxoplasma-val szembeni ellenanyaga), ajánlott, hogy terhessége végéig, legalább kéthavonta ismételten végeztesse el a Toxoplasma ellenanyag meghatározást. Ha friss fertőzést mutatnának ki nála, azonnal kezdje el és az orvosi utasításnak megfelelően szülésig rendszeresen folytassa a Toxoplasma- ellenes gyógyszer szedését. Újszülöttjét is az orvos utasítása szerint gondozza, és néhány éven át rendszeresen vigye el ellenőrző vizsgálatokra.

Toxoplasma vizsgálatokat végeznek:

·         a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai Osztályának Toxoplasmosis Nemzeti Referencia Laboratóriuma,

·         az ÁNTSZ regionális intézetei,

·         egyes kórházak laboratóriumai (érdemes helyben megérdeklődni).

További tájékoztatók a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ Honlapjáról tölthetôk le: (www.oek.hu)